A taurin leggazdagabb természetes forrásai a kagylók, rákfélék és egyéb tengeri herkentyűk, valamint a szív. Számos tanulmány mutat rá, hogy a magasabb taurinbevitel, azaz a szervezet magasabb taurinszintje többek közt javítja az életminőséget, és fokozza a sportteljesítményt. Mi több, egy 2009-es tanulmány megállapítása szerint a japánok nagyrészt a magasabb taurinbevitelüknek köszönhetik kimagasló élethosszukat és fiatalos aktivitásukat öreg korban is (Yamori és mtsi., 2009).
A taurin pótlásának előnyei
Bár sokan a taurint károsnak gondolják, valójában egy rendkívül egészséges anyag, amiből a modern étrend általában nem tartalmaz elegendő mennyiséget.
Jelentőségét az is igazolja, hogy a megfelelő taurin-ellátottságot, illetve magát a taurin pótlását már számos kutatás találta előnyösnek több különböző probléma esetén.
Élethosszt befolyásoló tényezők
Egy 2009-es tanulmány szerint a japánok hosszú életének titka a taurin. Egy 2006-os tanulmányban, amelyben különböző ázsiai országokat vizsgáltak, azt állapították meg, hogy a magas taurinszint egyet jelentett a koszorúér megbetegedések alacsony kockázatával.
Ezt megerősítette egy 2012-es tanulmány is, ahol azt is észrevették, hogy a magasabb taurinszinttel rendelkező embereknek alacsonyabb a vérnyomása és a testtömegindexe, valamint a vérük lipidprofilja is jobb. Diabétesz, rák, vese-, szív- és májelégtelenség esetén mind megfigyelhető a szervezet alacsony taurinszintje.
Esszenciális tápanyag
Egy 2012-ben orvosi szaklapban publikált áttekintés a taurint – a korábbi vélekedésekkel ellentétben – a szervezet egyik legfontosabb, esszenciális elemének tartja, aminek az optimális szintje csak magas taurintartalmú élelmiszerek vagy étrend-kiegészítők fogyasztásával tartható fent.
Már egy korábbi, 2002-es áttekintésben is kiderült, hogy a taurinhiány gyakoribb probléma, mint gondolnánk, mert nehezen mérhető és nem tárolódik. Különösen fontosnak tarják a csecsemők taurinpótlását, így a jobb bébitápszerek már tartalmazzák is.
Láthatjuk, hogy a szervezet taurin-ellátottsága erősen összefügg a civilizációs betegségek előfordulásával, ezért a magasabb taurintartalmú táplálkozás sokak számára előnyös volna.
A taurin pótlásával kapcsolatos humán klinikai vizsgálatok
Fogínybetegségek
Egy 2014-es vizsgálatban 10 előrehaladott állapotú fogágybetegséggel rendelkező személy 15 napon keresztül napi 500 mg taurint kapott. A betegség státusza már ilyen rövid idő alatt is javult, pedig 500 mg nagyon alacsony dózisnak számít.
Cukorbetegség
Egy 2010-es vizsgálatban I-es típusú cukorbetegek napi 1,5 g taurint kaptak, ami már 14 nap elteltével jelentősen javította az érrendszerük állapotát.
Fogyás
Egy 2004-es vizsgálatban naponta 3 g taurint kaptak elhízott betegek, 7 héten keresztül. Részben a kiegészítésnek köszönhetően jelentősen csökkent a testsúlyuk és javultak a vérzsírértékeik is.
Dohányzás
Egy 2003-as vizsgálatban olyan dohányosok kaptak napi 1,5 g taurint, akiknek az évek során már beszűkültek az ereik. A pótlás következtében már 5 nap után annyit javult az állapotuk, hogy ereik átmérője a nemdohányzókéval megegyező méretűvé vált.
Sportteljesítmény
A taurin növeli a sportteljesítményt, miközben véd a sérülésektől, a sport általi oxidatív hatásoktól és az izomláztól is.
Fülzúgás
Újabban állatkísérletekben is sok biztató eredményt találnak a taurin fülzúgást enyhítő képességéről, amivel kapcsolatban már humán vizsgálatokban is születtek jó eredmények.
Epe
Az epe előállításához nagy mennyiségű taurin szükséges, így akinek problémája van a zsíros ételek emésztésével, érdemes lehet pótolnia azt.
A TAURIN NEM STIMULÁNS
A taurint legtöbben a régen engedélyezett, magas dózisú koffeint tartalmazó energiaitalokból ismerik, így az lehet a benyomásuk, hogy ez valamilyen káros, stimuláló hatású anyag. Azonban régebben pont azért tették az energiaitalokba, hogy enyhítse a túlzott koffeintartalom miatt fellépő kellemetlen tüneteket.
Őseink taurinbevitele jóval magasabb volt
A taurin egy aminosavhoz hasonló organikus sav, amely az emberi szervezet tömegének kb. 0,1%-át teszi ki. Az ember, sok állattal ellentétben, elveszítette a taurin szintetizáló képességét, így megfelelő szintjének fenntartásához külső (élelmi) forrására szorulunk.
Taurint kizárólag állati eredetű élelmiszerek tartalmaznak. A tejtermékek alig, a húsok egy keveset (30-160 mg/100 g), míg az olyan tengeri herkentyűk, mint a rákok, kagylók és lábasfejűek ennek körülbelül a tízszeresét tartalmazzák (300-900 mg /100 g). Ezek a magas taurintartalmú élőlények pont azok, amelyek őseink számára a leginkább hozzáférhetőek voltak, hiszen partközelben voltak és még csak kifogni sem kellett őket, csak összegyűjteni.
A biológusok által egyre elfogadottabb ún. „Aquatic ape” elmélet szerint korábban ezek voltak a legfőbb táplálékaink, és ezek magas omega-3 DHA tartalma miatt fejlődhetett ekkorára az agyunk. Talán a taurintartalmuk is hasonlóan fontos tényező lehetett? Bárhogyan is, úgy néz ki, hogy szervezetünk magas taurintartalmú étrendre van „tervezve”.
A mai nyugati táplálkozásra nem jellemző a tengeri herkentyűk napi szintű fogyasztása, így ezekben a társadalmakban a taurinfogyasztás is alacsony (30-400 mg /nap). Míg nyugaton jellemzőek a civilizációs betegségek, addig a magas taurinfogyasztású népcsoportok körében ezek jóval ritkábban fordulnak elő. Mivel a taurin kiegészítése jelentősen csökkenti számos betegség kockázatát, enyhíti a már kialakult betegségek tüneteit, és mindezeket modern kutatások is igazolják, érdemes volna mindenkinek taurint pótolnia, aki nem fogyaszt belőle elegendő mennyiséget.
