A cseresznyeszárnak a népgyógyászat szerint vizelethajtó, gyulladáscsökkentő és nyugtató hatása van, valamint hatással van a szív- és érrendszerre és a simaizomzatra. Ezen előnyös élettani hatásokért feltehetően fenolos vegyületei (fenolsavak, flavonoidok) és magas kálium tartalma a felelős (Hooman).
A cseresznyeszár vizelet mennyiségét növelő hatása már humán vizsgálatban is igazolódott. Egészséges felnőttek körében vizsgálták a cseresznyeszár hatását napi 2 g-os adagolás mellett és monitorozták a vizelet ozmolalitását és elektrolitkoncentrációját. Az eredmények alapján a vizelet átlagos mennyisége 28%-kal növekedett. A vizelettel 44%-kal több kalcium, 15%-kal több nátrium- és 17%-kal több kloridion távozott, mint azoknál, akik placebo készítményt kaptak (a vizelet káliumion tartalma változatlan maradt). Ezek az értékek alacsonyabbak, mint az úgynevezett kacs diuretikumok (elsődlegesen a vízháztartásra, ásványi-és húgysavanyagcserére ható vizelethajtó gyógyszerek) alkalmazásakor mért értékek. Így cseresznyekocsány alkalmazása olyan esetben lehet előnyös, amikor már szükség lehet némi vizelethajtásra, de ennek mértéke még nem igényel gyógyszeres kezelést. (Hooman).
Egyes kutatások szerint a cseresznye szárában nagyobb mennyiségben fordulnak elő az antioxidáns tulajdonsággal rendelkező fenolos vegyületek, mint a gyümölcsben (Bastos). Fenolos vegyületei 8 fő csoportba sorolhatóak; hidroxibenzoesavak, hidroxifahéjsavak, fenilpropánsavak, flavanolok, flavonolok, flavononok, flavonok és izoflavonok (Aires). Ezen vegyületeknek az emberi táplálkozásban számos egészségügyi előnyük lehet, többek között antioxidáns, antimikrobiális, antidiabetikus, neuroprotektív, gyulladáscsökkentő és szív- és érrendszeri hatásuk (Jesus). A cseresznyeszár antioxidáns, gyökfogó hatását több vizsgálat igazolta, továbbá fenolos vegyületeinek antifungális hatása is bizonyítást nyert (Hawar).
Egy in vivo vizsgálatban a cseresznyeszár kivonatot fogyasztó csoport lipid-, összkoleszterin- és triglicerid-szintje csökkent, továbbá megfigyelték, hogy a kivonatot fogyasztó egyedeknél kevesebb zsírraktár keletkezett a májban (Saleem). A cseresznyeszár kivonattal történt kezelés csökkentette a glükóz, a glikozilált hemoglobin, a karbamid és a kreatinin szintjét, ami alapján hatékony lehet az egészséges vércukorszint fenntartásában (Sulaiman). A cseresznyeszár alkoholos kivonata in vivo vizsgálatban dózisfüggő aktivitást mutatott, az eredmények alapján a cseresznyeszár kivonat serkentheti az inzulin felszabadulását, lehetővé teheti a lipáz aktivitást, javíthatja az inzulinérzékenységet, normalizálhatja a vércukorszintet és csökkentheti a glükóztermelést (Al-Amiery).
