A barna rizs lényegében egy feldolgozási, finomítási folyamat során keletkezik. A rizsszemnek csak a legkülső héját távolítják el, így az értékes tápanyagok a rizsszemben maradnak.
A rizs szénhidráttartalma a legmagasabb a gabonafélék között, 100 grammban átlagosan 75-80 gramm szénhidrát található.
A barna rizs rosttartalma tisztítja az emésztőrendszert, szelénium tartalma jó hatással van a szívműködésre.
Egyenletes szinten tartja a vércukorszintet, így cukorbetegek számára a barna rizs előnyösebb választás lehet a fehér rizzsel szemben.
A különböző fajták a főzés után eltérő állagot mutatnak, ezért más-más célra szokás használni őket. A hosszú szemű fajták a főzés során nem tapadnak össze, pergősek maradnak, míg a rövid szeműek könnyen összeragadnak. A közepes szemű rizs keményítőtartalma jóval magasabb, mint a többi rizsé, besűríti a főzőlevet, ezért ez a fajta a legalkalmasabb a rizottóhoz, rizsfelfújthoz és töltelékekhez.
